Újra eltelt egy mozgalmas, sokszínű, meleg nyár. A Tisza part gesztenyefái rozsdavörösbe, fáradtbarnába és sárgába öltöztek. A fiatal fecskék lázasan edzenek afrikai útjukra. Szeptember kezdetén a fiatalok visszatérnek fontos feladatuk, a tanulás folytatásához. Elbúcsúznak a barátok, a barátnők, a szerelmesek. A következő hetekben, hónapokban csak egy-egy rövid sms-ben, e-mailben cserélnek gondolatot. Kevesebb idő jut a szórakozásra, megritkulnak a nyáron megszeretett közös programok. Még vethetünk egy utolsó pillantást a nyáron készült képekre, még visszaemlékezhetünk milyen jó volt, amikor együtt játszottunk a táborban, amikor rendhagyó módon ismerkedhettünk a Bibliával, amikor együtt úszkáltunk a Holt-Tiszán vagy kirándultunk Bécsbe…
Egész évben havonta, kéthetente találkoznak a gyülekezet fiatal tagjai és a táborban részt vevő ifjak kis csoportja. Nyáron szinte mindennapossá válnak összejöveteleik. Ezek szervezésében, lebonyolításában segített Kyle, aki június elején érkezett Szolnokra, és egész nyáron át segítette Michael munkáját. Néhány hét múlva követte őt Bekah és Natalia, akik szintén részt vettek az ifjúsági programok és a gyermektábor színesítésében. A 9. Nyári napközis gyermek Bibliatábor kezdetére egy 20-25 fős, magyar fiatalokból álló, lelkes csapat egészült ki a táborra jelentkező, többnyire minden nyáron visszatérő gyermekekkel. A szolnoki táborban 2007. nyarán összesen 184 magyar gyermek tanulmányozhatta a Bibliát. A nyári rekord hőség ellenére, hihetetlen gyorsasággal teltek a napok.
A tábor szívet melengető eseménye volt 3 fiatal, Fanny, Ivett és Márk bemerítkezése. Mindhárman évek óta lelkesen látogatják a Biblia tábort és a gyülekezet összejöveteleit. Szirbuly Mihály készítette a képet erről a különleges alkalomról, aki több évvel ezelőtt, szintén hasonló módon – egy gyermektábor alkalmával – merítkezett be, és azóta is tagja a szolnoki gyülekezetnek.
Egy-kettőre vége lett az egész évben várva-várt hétnek… Elérkezett a péntek, a táborzárás napja. Kicsik és nagyok, amerikaiak és magyarok izgatottan készülődtek a délutáni előadásra. Minden csoport ízelítőt adott a héten elsajátított, Istent dicsőítő, angol nyelven előadott dalokból.
A befejező részben az amerikai tábor-rendezők együtt énekeltek a munkájukat egész héten segítő tolmács-csapattal: Lévai Szilviával a miskolci gyülekezetből (sajnos nem látszik a képen), Szőke Tamással, Csibi Noémivel a szolnoki gyülekezetből valamint Deme Dáviddal, Dömök Fannyval és Csiza Péterrel, akik évek óta állandó tagjai a tábornak.
Búcsúzóul különleges, amerikai meglepetés-vacsorát fogyasztottak a gyerekek és a záró eseményre megjelent szülők, rokonok.
A táborban készült legkedvesebb képeit Szabó Regina és Szabóné Rácz Erika osztotta meg velünk, akik évek óta látogatói gyülekezeti rendezvényeinknek, támogatói Alapítványunknak.
A tábor befejezése után szinte azonnal kezdődött a következő emlékezetes nyári program. Szolnokra érkezett Tim Westbrook, aki évekkel ezelőtt, családjával együtt szolnoki lakos volt. Dr. Kenneth L. Hobby professzorral 3 napos, bibliai témájú előadásokat tartottak az Alapítvány tantermében. A képen amerikai segítőink, Natalia és Bekah látható a magyar hallgatók társaságában. (Fotók: Farkas Judit)
Az előadások fiatalokat, idősebbeket egyformán kíváncsivá tettek. Szívesen hallgattuk Kent is, Timet is, a szünetben megbeszéltük, feldolgoztuk a hallottakat. A kép az egyik szünetben örökítette meg Kyle és Misi eszmecseréjét.
Dr. Ken Hobby, régi ismerőse a szolnokiaknak. Néhány évvel ezelőtt minden nyáron Biblia tanulmányozást vezetett a Harding Egyetem diákjai segítségével városunkban. Azóta is sokan hiányolják előadásait és a kedves, segítőkész fiatalokkal töltött órákat… Előadásának témája az volt, hogy érdemes-e, ha igen, akkor miért érdemes hinni Istenben. A képen Ken és tolmácsa, Tamás Tibor látható (a háttérben Gyula) az előadáson, amely olyan sikeres volt, hogy írásos változatát a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben magyarra fordítjuk.
Az előadások szünetében a könyvtár családi fotónézegető hellyé alakult. Jól esett látni Tim és Anessa kislányait (Alinát és Annát), kisfiát (Theo-t), akik az eltelt idő alatt sokat nőttek, szépen fejlődtek. Megismerhettük azokat a helyeket is, ahová a család az elmúlt néhány hónapban kirándult.
Timnek nem volt szüksége tolmácsra, amikor előadásait tartotta. Nem csoda, hiszen közel 10 évet élt Magyarországon a családjával. Az alábbi kép az előadása után, az Alapítvány létrejöttének 10. évfordulójáról megemlékező házi ünnepségen készült róla. (A háttérben Michael, a szolnoki gyülekezet vezetője) 1997-ben is Tim volt az Alapítvány elnöke, majd néhány év kihagyás után, a múlt évtől újra neki jutott ez a megtisztelő feladat.
Sok élménnyel gazdagodhattunk ezen a nyáron. A sokféle programból mindenki találhatott kedvére valót. Találkozhattunk új emberekkel, de jó volt látni a régi ismerősöket is, fiatalokat, idősebbeket egyaránt. Ez a néhány kép nem tudja az elmúlt hónapok hangulatát maradéktalanul visszaidézni, hiszen mindenkinek más „legkedvesebb” élménye maradt erről a nyárról. Szeretném, ha megosztanátok velem/velünk a legszebb pillanataitokat, és elküldenétek a blogra a legkedvesebb vagy legjobbnak ítélt képeteket.
Csak így lesz teljes ez a nyári visszaemlékezés!
